Filmes kérdések – Második felvonás

A Snitten Londonna hívott ki erre a filmes kérdéssorra, és ugyan egyes pontjai megegyeznek a két éve megjelentetettel, néhány kifejezetten elgondolkodtató felvetése miatt úgy döntöttem, ezt is kitöltöm.

Milyen gyakran nézel filmet?

Ilyenkor nyáron és a többi szünetben akár minden este, de legalábbis kétnaponta sorra veszek egy filmet, iskolaidőben a hétvégékre szorítkozom.

Melyek azok a filmes műfajok, témák, amiket különösen kedvelsz?

Megvannak a magam kiemelt kedvelt műfajai, de még ezeken belül is elég széles a paletta. Rajongok a musicalekért, és előnyben részesítem a kosztümös-romantikus filmeket. Imádom, ha grandiózus fantáziavilágokba repítenek, és lenyűgöz, ha bepillanthatok a cirkusz, a színház és a filmkészítés kulisszái mögé. Szeretem a klasszikus krimiket, de az ötletes technikai újításokra épülő sci-fi thrillereket szintén, a régimódi akció-vígjátékok pedig mindig képesek megnevettetni. Jelenleg ezeket a filmeket tartom számon a tágabb értelemben vett kedvenceimként.

Melyik mostanában látott filmet imádtad a legjobban?

A Kötéltáncot, ahhoz képest, hogy korábban alig volt a radaromon, és szinte véletlenül esett rá a választásunk. Elképesztett a mutatvány, amit a főhős végrehajtott, és nagyon élveztem a végig sodróan lendületes történetvezetést. Tetszett, hogy nem egy szokványos köröket futó életrajzi film volt, hanem kalandos, humoros, többféle zsánert megidéző. Tervezek róla egy külön bejegyzést is írni.

Melyik mostanában látott filmet utáltad a legjobban?

Az eXistenZ – Az élet játék virtuális valóságos tematikája ígéretesnek tűnt, ám a megvalósítás számomra értékelhetetlenné tette. Olyan mértékben gusztustalanok voltak a sztorihoz tervezett eszközök, és annyira sivár a játék képi világa, hogy elképzelni sem bírtam, miért vágynak oda már-már betegesen a felhasználói. Kár érte, mivel az alapötletével egy profin kidolgozott, látványos sci-fit szívesen megnéznék.

Melyik a legkedvencebb filmed?

A Moulin Rouge. Egyszerűen, mert egy csoda. (Itt áradoztam róla bővebben.)

Melyik a kedvenc “bűnös élvezetet” nyújtó filmed?

Nem mondanám annyira konkrétan bűnös élvezetnek, mint hogyha tényleg igénytelenebb filmekről lenne szó, de például A rózsaszín párduc vagy a Picasso kalandjai kevésbé szolid és intelligens poénjain is felszabadultan tudok nevetni.

Melyik filmet láttad már több milliószor?

Kiskoromban többször volt ilyesmire példa, mert a gyerekek még jobban igénylik a sokszoros ismétlést, így leginkább mesefilmeket tudnék felsorolni. Mellettük számtalanszor néztem, még videokazettáról A muzsika hangját, a Fantasztikus labirintust, a Flashdance és a Hair elejét (lehet, ez kicsit különös egy 3-4 évestől, de valami már akkor megfogott bennük 😀 ), az Asterix és Obelix – A Kleopátra-küldetést. Általános iskolásként pedig a tesóimmal akárhányszor ott ragadtunk a tévé előtt, ha a Harry Potter, az Indiana Jones vagy a Star Wars valamelyik epizódját vetítették.

Az a típus vagy, aki már a megjelenése napján megnéz egy filmet?

Ha valami tényleg nagyon-nagyon-nagyon érdekel, akkor igyekszem hamar megnézni moziban, de ez sem mindig jön össze. Olyankor türelmesen kivárom, hogy otthonról elérhető legyen.

Mozi, tévé, eredeti hordozó (DVD, Blu-Ray, stb.) vásárlása vagy letöltés?

Moziba évente átlagosan kétszer-háromszor megyek, de nagyjából ennyi premier is szokott lenni, amit tényleg ott szeretnék először látni. Figyelni szoktam, hogy a tévében adnak-e valami szóba jövőt, de mivel az zavaró adalékokkal jár (reklámok, stáblista levágása), ezért azokat a csatornákat preferálom, amik ezeket mellőzik. Szoktam az HBO és a UPC videotárából is válogatni, de ha olyan film érdekel, ami ezekben nem megtalálható, és a tévében sem sűrűn játsszák, akkor a letöltéshez folyamodom. DVD-ket vagy hasonló hordozókat szinte egyáltalán nem vásárlok – az az érdekes, hogy míg könyveknél abszolút természetes, hogy olvasatlanul megveszem, ami jónak tűnik, és majd meglátom, hogy valóban az-e, addig az nem szokott opció lenni, hogy csak úgy válasszunk a boltban egy filmet. Szerintem erre az lehet a magyarázat, hogy a könyveket fizikai formájukban szeretem birtokolni (persze közülük is vannak, amiket könyvtárból vagy ismerőstől kölcsönkérve olvasok el), de a DVD-ről és a pendrive-ról nézett film között nincs olyan számottevő különbség, mint a papír- és az e-könyv között. DVD-n igazából most már csak a kedvenceimet szerezném be, hogy a polcot ékesíthessék, de mivel nem igazán kaphatóak, beérem a fájlok gondos őrizgetésével.

Milyen gyakran jársz moziba?

Ezt az előző pontban kifejtettem.

Szoktál mozijegyet foglalni?

Persze. Ha moziba megyek (és nem spontán jön meg hozzá a kedvünk), kényelmesebb így intézni, mint helyben.

Ültél be valaha egyedül mozifilmre?

Még sosem. Szeretem, ha elkísér valaki, akivel együtt izgulunk, és utána meg tudjuk vitatni a látottakat.

Melyik film ríkatott meg legutóbb?

A Vágy és vezeklés. Szívbemarkolóan vázolja fel, hogyan válhat egy apróságnak induló félreértés életek teljes tönkretevőjévé. És amikor azt lehetne hinni, hogy mégis jóra fordul a helyzet…

Nézel magyar filmeket?

Igen. Nem gondolom úgy, hogy a magyar filmek általánosan gyengébbek lennének, mint az amerikai vagy más külföldi gyártásúak. A kiemelkedően jól sikerülteknél büszke is vagyok, hogy hazánkban készítették.

Melyik a kedvenc magyar filmed?

Nem tudnék teljes bizonyossággal választani egyet, de legutóbb a Szomorú vasárnap ragadott magával, úgyhogy most azt mondanám. Pedig, ha valamivel ki lehet kergetni a világból, az a szerelmi háromszögek és a kettőnél többfős kapcsolatok megábrázolása, de ebben olyan gyönyörűen és érzékletesen alakult ki ez a szokatlan viszonyrendszer, hogy el tudtam fogadni. Emellett megrázott a tragikus história, amit a legendás dal köré szőttek.

Ki a kedvenc rendeződ?

Baz Luhrmann. Filmjei zseniális, utánozhatatlan védjegyekkel bírnak, és amit ő forgat, az minden esetben szerelemprojekt. Ő tipikusan olyan, akinek a stílusát sokan elviselhetetlenül harsánynak és giccsesnek tarthatják, de aki fogékony rá, azt újra és újra lenyűgözi. Néha elszomorít, hogy egyelőre csupán öt nagyjátékfilm fűződik a nevéhez, de rögtön megbocsátom, látva a beléjük fektetett rengeteg energiát, részletekbe menő kidolgozottságot.

Szereted, ha egy filmben van zene, betétdal?

Musicalmániásként nem is lehetne másképp, hiszen a zenével annyi mindent ki lehet fejezni a szavakon túl. Tetszeni szokott az is, ha egy filmben nem a zene van a középpontban, de tartozik hozzá egy jellegzetes dallammotívum, vagy felcsendül egy emlékezetes dal egy jelenetében vagy a feliratok alatt. Rosszul is elsülhet azonban, ha egy énekbetétet poénosnak szánnak, ám a végeredmény inkább kínos lesz. Ez leginkább gyengébb rajzfilmekre jellemző, de legutóbb A hobbit – Váratlan utazás közben akadtam fenn azon, hogy hogy férhet meg egy soundtracken a varázslatos Song of the Lonely Mountain és a Koboldkirály zavarba ejtő produkciója…

Melyik a kedvenc csajos vígjátékod?

A Pokolba a szerelemmel annak számít? Mert részben paródia, a műfaj elemeinek szándékos karikírozásával, viszont a végére mégiscsak igazi szerelmi sztori kerekedik belőle. Egyébként kedvelem a romkomokat, de bőven van minek fricskát mutatni bennük, és ez a film pont jól egyensúlyoz a komolyan vehetőség és vehetetlenség határán.

Van olyan film, ami megváltoztatta az életfelfogásodat?

Konkrét filmet nem tudnék mondani, inkább egy időszakot pár éve, amikor elkezdett kifinomultabbá válni az ízlésem és pozitívabb irányba fordulni az életszemléletem.

Melyik a kedvenc képregény-adaptációd?

A szuperhősök közül Batman filmjeit kedvelem a legjobban, mind a keményebb és komorabb új megközelítést, mind a szintén sötét, de meseszerűbb régi változatokat.

Mi a kedvenc filmbeli idézeted?

“Ennyi csak, mi tudható: szeretni kell, és szeretve lenni jó.”

Olvasol kritikákat filmekről a megnézésük előtt?

Szoktam, mert szeretnék képet kapni arról, hogy tényleg tetszene-e nekem az adott mű – persze, ha meggyőződöm róla, hogy igen, az sem mindig válik be. Ennek a görcsösségnek róható fel, amiért ritkán hagyom magam meglepni a filmek által, pedig az igazán fantasztikus filmélményeim java részét a meglepetés erejének köszönhetem. Nekem általában kézenfekvőbb, ha a megnézés után olvasok véleményeket, mert az olyan, mint más nézőkkel kitárgyalni.

Adaptációk esetében a könyvvel vagy a filmmel kezded?

Eleinte törekedtem arra, hogy mindig a könyvből ismerjem meg először a történetet, sőt, például a Harry Potter és A Da Vinci-kód esetében anyukám kifejezetten kérte, hogy előbb olvassam a könyveket, hogy a fordulatok így legyenek igazán ütősek. Mostanra azonban már teljesen változó. Sokszor alakul úgy, hogy egy filmről nem is tudom előtte, hogy könyvadaptáció, máskor pedig nem vagyok benne biztos, hogy tetszene-e a sztori, ezért inkább a filmmel teszek először próbát, és nem mindig érzem utána sürgősnek vagy szükségesnek a könyv általi bővebb megismerését.

Kik a kedvenc filmbeli szerelmespárod?

Ha eddig nem lett volna elég egyértelmű… ❤

Van olyan filmbeli karakter, akivel azonosulni tudsz?

Jó esetben szívemen tudom viselni a szereplők sorsát, de olyan, akit kifejezetten hasonlatosnak érzek magamhoz, legutóbb Jo March volt a Kisasszonyokból. Ő a csupa lánytestvér közt a meg nem értett írólélek, aki nem hagyja, hogy korlátok közé szorítsák. És ugyan olykor fellengzősnek vagy érzéketlennek tűnhet nővérével és húgaival szemben, valójában nagyon is törődik velük, csak nem mindig képes ezt megfelelően kifejezni. Egyedül a szerelmi életét illetően határoztam volna máshogy…

Néztél meg valaha filmet a benne játszó színész(ek) miatt?

Ó, hát persze, hogy néztem, és rejtett gyöngyszemekre is bukkantam így. De nem vagyok teljesen elfogult. Még a kedvenc színészeim is szerepelnek olyan filmekben, amikről érzem, hogy nem nekem valóak, vagy még ráérek érettebb fejjel megnézni őket.

Volt olyan film, amit nagyon vártál, de végül csalódást okozott?

Adaptációk esetében nagyon csalódott tudok lenni, ha nem igazodnak a könyvhöz. Például 15 évesen, amikor még odavoltam a tinidisztópiákért, nagyon vártam Az útvesztő második részét, a Tűzpróbát, aztán borzasztóan felhúztam magam rajta, hogy míg az első film egy, a könyvvel majdnem pontról pontra megegyező feldolgozás lett, a folytatás már igencsak elrugaszkodott az írott eredetitől. De említhetném A beavatott harmadik felvonását, a nem éppen hűséges A hűségest, és a soha el nem készülő, amúgy is értelmetlenül hozzátoldott negyedik részét is.

Ki a legkedvencebb filmbeli karaktered?

Nem tudnék csak egyvalakit kedvencként kiemelni. A kedvenc filmjeimhez tartozóan vannak mindegyikből kedvenc szereplőim is. Mondhatnám természetesen ide is a feljebb említett Christiant és Satine-t, de lehet, hogy máskor Jean Valjeant, Hermione Grangert, Hercule Poirot-t vagy akár Paddington mackót emelném ki.

Ki a kedvenc filmbeli gonosztevőd?

Bár a tavalyi évösszegző toplistámban is némileg nehéz szívvel ruháztam rá a címet, mégis Az operaház fantomját jelölném meg itt is. Az összetett lelkű gonoszokat tudom megérteni, és ő olyan ambivalens alak, akinek ármányai az őt ért sérelmekből fakadnak, ezért képes vagyok sajnálni, sőt, kedvelni is.

Van film, aminek nagyon várod a folytatását?

Szép számmal: Legendás állatok 3., Paddington 3., Szemfényvesztők 3., Sherlock Holmes 3. (mi ez a sok harmadik rész? 😀 ), Halál a Níluson, King’s Man – A kezdetek (bár ez igazából előzményfilm)… Vannak sorozatok is, amiknek várom a következő évadát, mint Az Úr sötét anyagai, A mandalori és a Stranger Things.

Ha film készülne rólad, ki játszana téged, ki rendezné, és mi lenne a címe?

Amanda Seyfried játszana, Baz Luhrmann rendezné, címnek pedig kellene valami eredeti és többértelmű, de most csak az világít az agyamban hatalmas neonbetűkkel, hogy Süntüske: The Musical.

Egy film, amiről valaki eszedbe jut:

Nagyon banális lenne, ha azt mondanám, hogy a családtagjaim és a barátaim eszembe jutnak a kedvenc filmjeikről? Ennél egyedibbet és személyesebbet most nem tudok megosztani.

Egy film, ami valamilyen emlékhez köt:

Talán ez is egyszerű letudása a kérdésnek, de legyen az élőszereplős Garfield első része, mert erre vittek el a szüleim először moziba.

Egy film, aminek legszívesebben a főhőse lennél:

Nehéz volt dönteni, mert jobban belegondolva sok kedvenc hősnőm bőrébe bújni nem lenne annyira kellemes, sok szenvedésen kell keresztülmenniük. Végül arra jutottam, hogy szívesen lennék Amélie Poulain: ő félénk és különc, de jólelkű és segítőkész, aki megszépíti a környezetében élők mindennapjait. Bevallom, nem tartok mindig jó úton efelé, de a lelkem mélyén legszívesebben én is így tennék.

Egy művész, akivel a legszívesebben találkoznál:

Akiket fentebb külön megemlítettem, azokkal / az alakítójukkal mind szívesen találkoznék.

Nem vagy elég jó Book Tag

Arwen, az A penchant for fantasy blog írója hívott ki erre a rendkívül szórakoztató kihívásra, amit ezúton is köszönök neki! 🙂 A teendő: 30 könyvszereplő nevét összekeverni és véletlenszerűen kettőt kihúzni minden kérdéshez, majd eldönteni, ki felelne meg jobban a feladatnak. Igyekeztem minél változatosabban, férfi és női, fiatal és idős, pozitív és negatív, fő- és mellékszereplőket, népszerű és kevésbé ismert könyvekből egyaránt válogatni.

 

Hallani véled a templomharangok kongását. Melyik szereplő segíti megtervezni az esküvődet?

Lorenzo Mariani (Az ártatlan) vagy Javert (A nyomorultak)

Amennyiben Lorenzo Mariani a vőlegényem, természetesen van beleszólása a nagy nap előkészületeibe. Javert-ra inkább nem bíznám, mivel valószínűleg végig azzal lenne elfoglalva, hogy az álruhás Jean Valjeant keresse a násznép soraiban.

 

Épp most foglaltál le egy utat Hobbitonba Új-Zélandon! Kit bíznál meg a növényeid öntözésével?

Julien Sorel (Vörös és fekete) vagy Valentine Wiggin (Végjáték)

Julienre inkább nem bíznám, mivel ha rájön az elégedetlenkedhetnék, még kárt tenne szegény növényekben. Valentine viszont nagyon kedves és gondoskodó lány, neki nyugodt szívvel adnám a feladatot.

 

Te vagy a rendezője Az operaház fantomja új adaptációjának. Melyiküket választanád a fantom szerepére?

Cassandra Mortmain (Enyém a vár) vagy Illés Bori (Születésnap)

Ööö… nem lehetne, hogy Cassandra játssza Christine-t, Bori pedig Meget? Ha már tényleg közülük kéne választanom, inkább Cassandrára bíznám, benne van színjátszói hajlam, Bori egy kicsit hiú ahhoz, hogy ilyen hozzá nem illő szerepet vállaljon.

 

Elérkezett a főiskola első napja! Ki lesz az új szobatársad?

Tábory Elemér (A gólyakalifa) vagy Vajkay Pacsirta (Pacsirta)

Mivel valószínűleg nem koedukáltak a szobák, neme alapján Pacsirtával tudnék összekerülni, ami még jól is alakulhatna: a kollégiumban talán kinyílna az önbizalma, és addig sem lakna a szüleivel, akik tovább élvezhetnék a szabadságot. Elemér alapból igazán rendes, jólnevelt fiú lenne, ám inkább megkímélném magam attól, hogy éjjel, mikor valószerűen nyomasztóakat álmodik, mellette aludjak.

 

Jaj, elraboltak! Amikor leszedik a szemedről a takarást, igazi filmbeillő módon megfordul a szék. Vajon ki ül benne?

Gordon Zsigmond (Bűnös Budapest) vagy Marisa Coulter (Az Úr sötét anyagai)

Egyértelmű, hogy Mrs. Coulter, az a nőszemély egy vérbeli gonosztevő! Zsigmond remélhetőleg közben azon ügyködne, hogy kinyomozza az ügyem, és kiszabadítson, mielőtt levágják rólam a daimónom.

 

Daniel Craig elfogyasztotta utolsó Martiniját. Ki a következő 007-es ügynök?

Sherlock Holmes (Sherlock Holmes-sorozat) vagy Rose Taylor (Showmance)

Nem támogatom a női James Bond ötletét, így Rose alapból kiesik, hiába rendelkezik színházi tapasztalattal. Sherlocknak pedig megvan a maga kultusza, így semmi szüksége rá, hogy még James Bond is legyen, mégis őt választanám, ha ez azt jelenti, hogy az ereje helyett az eszére támaszkodó szuperügynök ideje következik be!

 

Melyik karakter Zelda/Peach Link/Mario mellett, avagy ki a megmentendő hercegnő a hős mellett?

Mück Mári (Ambrózy báró esetei) vagy Paddington (Paddington-sorozat)

Márika és Paddington kicsik, de öntudatosak, akik kezükbe veszik a saját sorsukat, bár mindketten szorultak már megmentésre. Márikát választom, hisz ő élvezi az Ambrózy házaspár melletti úrinősködést, és ha még nem is vallotta be magának, a mindenes Suha Isti az ő hős lovagja.

 

Donald Trump végre visszamászott a mocsárba, ahonnan előjött. Ki fogja felváltani elnökként?

Leona Riva (Riva nővérek) vagy Erik Destler/A Fantom (Az operaház fantomja)

Nehéz kérdés, mivel mindkét karakter rendelkezik aggasztó jellemvonásokkal, nehezen megbízhatóak, és még a nyilvánosságot is kerülik… Ennek ellenére úgy gondolom, ha Erik lelkét nem törték volna meg ennyire, esze és karizmája kiváló elnökké tehetné, de gyilkos ösztöneit levetkőzve Leona is lehetne egy erős női vezető.

 

“Víz. Föld. Tűz. Levegő. Réges-régen, a négy nemzetünk harmóniában élt együtt. Aztán, minden megváltozott, amikor a Tűz nemzet támadást indított. Csak az Avatár, a négy elem mestere tudja megállítani őket, de pont mikor a leginkább szükség volt rá, eltűnt.” Ki az avatár?

Charlotte Berthold-Goldhahn (Ködkirálynő) vagy Hercule Poirot (Poirot-sorozat)

Na, ez megint egy furcsa választék lett… Végülis Charlotte-nak nagy a fantáziája, így valamelyik meséjébe akár beleírhatná magát varázserejűként, ráadásul a természethez is erősen kötődik, így illene hozzá az elemek irányítása. Poirot-nak tökéletesen elég szupererő a kis szürke agysejtjei.

 

Mindkét veséd tönkrement. Melyik karakter adná oda az egyik veséjét neked?

Emma Woodhouse (Emma) vagy Ursula Buendía (Száz év magány)

Ursula, az aranyszívű ősanya nyilván hajlandóbb lenne efféle jócselekedetre, viszont sajnos elég idős, így megkímélném tőle. Emma korban közelebb áll hozzám, ám rátarti természetű, és balszerencsémre jobban érdekelné, hogy férjjelöltet kerítsen nekem, mintsem új, egészséges szervet.

 

Ki Amerika következő topmodellje?

Claude Frollo (A párizsi Notre-Dame) vagy Jay Gatsby (A nagy Gatsby)

Az ördögi Frollo atya nem a szépségéről híres, és nyilván erkölcstelennek tartaná e földi hívságot, hogy magát csinos ruhákban mutogassa. Gatsby ellenben divatos és megnyerő, minden ízében kifogástalan modellalkat.

 

Tíz évig ugyanaz volt a hajstílusod, ideje megváltoztatni. Ki lesz a fodrászod?

Dr. Bujdosóné Dr. Bakonyi Edit (Időfutár) vagy Catherine Earnshaw (Üvöltő szelek)

Egyik se egy beszámítható figura, ám kétségkívül mindkettőjüknek van stílusérzéke. Bujdosóné kezeire semmilyen körülmények közt nem bíznám magam, Catherine-t viszont egy jobb pillanatában megkérném, hogy igazítsa 19. századira a frizurám.

 

Egynapos kocsikázásra indulsz. Ki ül melletted?

Larry Durrell (Családom és egyéb állatfajták) vagy Göthe Salmander (Legendás állatok és megfigyelésük)

Végre egy kérdés, ahol mindkettőjüket szívesen választanám! Larry ugyan végig az agyamra menne a gúnyos megjegyzéseivel, de biztos jó kis irodalmi vitákat folytatnánk a csodás Korfut átutazva, Göthét pedig elkísérném egy varázslatos kalandra legendás lényeket tanulmányozni.

 

Ki lesz a következő Disney hercegnő?

Dr. Juliana Fortis (A vegyész) vagy Chloé (Tajtékos napok)

Juliana kemény csaj, nem illik hozzá a hercegnősködés, Chloé azonban bájos, jólelkű teremtés, tüneményes királylány válna belőle.

 

Feldobtad a talpad! Ki lesz a nagy Kaszás?

Robert Langdon (Robert Langdon-sorozat) vagy Melki Adso (A rózsa neve)

Ennél furcsább befejezés aligha sikeredhetett volna! Langdon jönne értem a halálhoz kapcsolódó szimbólumokat és ereklyéket felhasználva, vagy Adso, aki besokallt az apátságban történt bűnesetek után, és maga is gyilkos szerzetessé vált? Inkább nem szeretném tudni! 😀

Tervek 2020-ra

Legutóbb összegeztem az elmúlt év legkiemelkedőbb olvasmányait, most pedig a tavalyi bejegyzésemhez hasonlóan is összeszedtem néhány regényt, amiket el szeretnék olvasni idén. Persze korántsem biztos, hogy mindegyikre sort kerítek majd, na és hát igaz könyvmolyhoz híven a listám ennél sokkal-sokkal hosszabb, de a kérdések mentén haladva azért felvillantok egy kis ízelítőt belőle.

 

Egy könyv, amit mindenképpen szeretnék elolvasni

Talán nem meglepő, hogy két rajongásig szeretett sorozat folytatását várom idén a legjobban: a márciusban megjelenő A lánynevelde 2.-t (egyben Riva nővérek 4.-et), valamint a szintén tavasz-nyár környékére várható Ambrózy báró esetei 6.-ot. Szerintem már nem is bírnék ki egy évet sem úgy, hogy ne olvashassak újabb fordulatos történelmi krimit a kedvenc szerzőimtől! ♥

 

Egy író, akitől már olvastam, és idén is szeretnék

Budai Lottitól egyelőre csak a Rizsporos hétköznapok divattörténeti albumot olvastam, de azt annyira informatívnak és szerethetőnek találtam, hogy mindenképp tervezek megismerkedni az írónő regényeivel is. A bőség zavarában nem is tudom eldönteni, melyik korszak és kultúra érdekel a legjobban, de például az Indiába kalauzoló Ágyas és úrnő izgalmasnak ígérkezik.

 

Egy író, akitől még nem olvastam, de szeretnék

Bevallom, egy ideig az én fejemben sem tisztázódott, hogy két Alexandre Dumas élt és alkotott, de helyükre kerültek a tények: az apától már olvastam, A fekete tulipánt, és szeretnék is még, ám most a fia élvez elsőbbséget. A kaméliás hölgynek utánajárva ugyanis örömmel állapítottam meg, hogy valóban erős inspirációul szolgált az imádott Moulin Rouge film alaptörténetéhez, így alig várom, hogy összehasonlíthassam vele. ♥

 

Egy sorozat, amit szeretnék befejezni

Tudhatnám, hogy sose lehet készpénznek venni, ha az Időfutár befejezéséről esik szó, hisz pár éve már a 6. kötetet is az utolsóként hirdették. Én viszont nem bánom, hogy azóta mégis folytatódott kiskamaszkorom meghatározó sorozata, hisz a 7. rész remek vérfrissítésként hatott a kissé megfáradt elődei után, így most A visszazökkent idő címet viselő 8.-hoz is bizakodva állok.

 

Egy klasszikus, amit szeretnék elolvasni

Irodalomtagozatosként és emelt magyar érettségire készülőként lassan azt is mondhatnánk, klasszikusokkal kelek és fekszem, ám a kötelezők sorából kiemelkedik egy, amire már igazán kíváncsian készülök: A Mester és Margaritáról már rengetegen mondták, hogy zseniális, és ha ez nem lenne elég meggyőző, a kedvenc rendezőm, Baz Luhrmann is vászonra viszi az elkövetkezendő években.

 

Egy könyv, amit szeretnék újraolvasni

Fokozatosan fejlesztgetem a némettudásomat, és már eljutottam odáig, hogy hosszabb lélegzetvételű regényeknek is nekivágjak. És mi mást is választhatnék gyakorlásként, mint az örök és elavulhatatlan Harry Pottert, ami feltehetően minden nyelven varázslatos élményt nyújt?

 

Egy hosszú ideje várólistás könyv, amit szeretnék végre elolvasni

Úgy 4-5 éve olvastam Az Úr sötét anyagai első felvonását, Az arany iránytűt, azonban nem jutottam el a következő kötetekig. Az új tévésorozat megnézésétől viszont ismét felélénkült a lelkesedésem az újabb különleges tárgyak, A titokzatos kés és A borostyán látcső megismerése iránt.

 

Egy jó vastag könyv, amit beterveztem

Azt hiszem, egyértelmű, hogy vastagságban semelyik várólistás mű sem kelhet versenyre A Gyűrűk Ura-ciklussal, és bár eddig mindig megtorpanásra késztetett a hossza, remélem, nyáron, a vizsgák megpróbáltatásain túl elindulhatok majd erre a legendás utazásra.

 

Egy karácsonyra kapott könyv

Kisebb hagyománnyá kezd válni nálunk, hogy úgy jön ki, karácsonyra én Ambrózy-t, a nagyobbik húgom pedig Gonosz fortélyokat kap, a tavalyi volt a harmadik ilyen egybeesés. A Szer’usz világot természetesen sebesen kiolvastam, az Éjsötét Királynő azonban még várat magára.

 

Az elolvasni tervezett könyvek száma

Továbbra sem szeretnék ebben konkrét határokat meghúzni, de az elmúlt évek alapján idén is a 30-50 könyvet érzem reálisnak.

 

Egyéb célkitűzések

Elsősorban szeretnék kipipálni minden érettségi tételnek feladott művet, ezentúl igyekszem teljesíteni a kihívásokat, amikre Molyon jelentkeztem. Mindemellett régi vágyam eljutni a jelentős könyves eseményekre, a Könyvhétre és -fesztiválra, és boldog lennék, ha idén végre lenne lehetőségem részt venni legalább az egyiken.

Tervek 2019-re

Múlt héten már számba vettem az elmúlt év legkiemelkedőbb olvasmányait, most pedig engedek egy kis betekintést az idei könyvvágyaimba. Persze lehet, hogy végül nem az egész alakul a terveim szerint, de a lista bizonyos elemeire mindenképp szeretnék sort keríteni.

 

Egy könyv, amit mindenképpen szeretnék elolvasni

2018-as olvasmányaim közül Az ártatlant zártam leginkább a szívembe, így az elsőszámú kívánságom kétségkívül R. Kelényi Angelika legújabb írása, a Mennyei bűnök. Emellett nem maradhat ki az életemből az előbbi sorozathoz készült két kiegészítő novella sem, ám egyelőre nem tudom, honnan szerezhetném be ezeket, hiszen limitáltan osztogatták a nagyregények megjelenésekor.

 

Egy író, akitől már olvastam, és idén is szeretnék

Vannak egy páran, de ha egyet kiemelhetek (Angelikán kívül), az Gerald Durrell. Elsősorban a Korfu-trilógia 2. és 3. kötetére szomjazom, amíg kijön a tévés adaptáció következő évada.

 

Egy író, akitől szeretnék olvasni, de eddig még semmit nem olvastam tőle

Kerstin Gier Időtlen szerelem– és Silber-szériáinak bájáról és humoráról már sok dicséretet hallottam, mégsem éreztem különösebb késztetést, hogy beléjük fogjak, ellenben a Fellegszálló szerelem volt első pillantásra.

 

Egy megkezdett sorozat, amit be fogok fejezni

Az egyik, amit hamarosan lezárok, a Magisztérium az 5., Az aranytorony címre hallgató kötettel. Ideje végre megnyugodni az egyre fokozódó veszélyek és feloldhatatlannak tűnő helyzetek kimenetele felől.

 

Egy klasszikus, amit szeretnék elolvasni

Eleve fontosnak érzem, hogy minél több alapművet megismerjek, amihez még hozzájárul a kötelezők listája is, így ehhez a ponthoz is végeláthatatlanul irkálhatnék. Mindenesetre időről időre beiktatnék egy-egy Agatha Christie-krimit, köztük a Halál a Nílusont, aminek nem győzöm várni az új filmfeldolgozását.

 

Egy könyv, amit szeretnék újraolvasni

Irodalomórára egy Jókai-regényt is kell majd választani, és ugyan engem az elrettentő vélemények ellenére érdekelne A kőszívű ember fiai, talán érdemesebb lenne újrázni Az arany embert. 12 évesen ittam minden sorát, így remélem, érettebbként még nagyobb hatással lesz rám.

 

Egy könyv, ami ezer éve várólistás és idén el szeretném olvasni végre

3 éve várom az EPIC folytatását, ám sajnos egyáltalán nem garantált a megjelenése, hiába tűztek már ki többször is időpontot. Azért én még nem adtam fel a reményt.

 

Egy jó vastag könyv, amit beterveztem

A Gonosz fortélyok 3. kötete, a Queen of Air and Darkness nem lesz egy rövid menet a maga 900 oldalával, de ahogy Cassandra Clare-t ismerem, nyilván nem hagyott benne üresjáratokat.

 

Karácsonyra kapott könyv, amit el fogok olvasni idén

A sajátomat, A párizsi nőt hamar befaltam, viszont a nagyobbik húgom ajándékai közt ott lapult a fentebb említett Az aranytorony és a Vér és csont gyermekei, amik nemsokára sorra kerülnek nálam.

 

Hány könyvet tervezek idén elolvasni?

Ilyesmiben nem igazán szeretek határokat meghúzni. Lesz, ahogy lesz. Az előző évek alapján úgy 30 és 50 közé saccolnám a várható mennyiséget.

Bármilyen egyéb célkitűzés

Igyekszem aktívabban, változatosabb bejegyzésekkel vezetni a blogom, valamint mások fantáziavilágainak megismerése mellett a sajátomat is minél gyakrabban szavakba önteni.

Egy dal, ami… Zenés kérdések

Indulása óta sok mindenről meséltem a blogon, a könyvkritikák mellett megszaporodtak a filmvéleményezések, közzétettem saját novelláimat, időről időre pedig toplisták, book tagek, elmélkedések is felkerültek. Akad viszont egy terület, amit eddig nem igazán hoztam szóba: a zene, amit sokáig nem éreztem az oldal profiljába illőnek. Most mégis úgy érzem, eljött az ideje, hogy bevezessem olvasóimat az életemet kísérő dalokba, egy a Never Let Me Go-n talált kérdéssor segítségével. Hallgassátok örömmel, és fogadjátok megértéssel az őszinteségi rohamaimat!

A jelenlegi kedvenc dalod

&

Kedvenc előadód egyik dala

Hosszú ideig bajban voltam vele, hogy kit nevezzek meg kedvenc énekesemként, aztán  Anne-Marie teljesen belopta magát a szívembe természetességével, lazaságával, őszinteségével. Azt az eufóriát pedig le sem lehet írni, ami átjárt akkor, mikor megtaláltam, hogy egy dal, amit közel egy éve kerestem, éppenséggel az övé. Az Alarm dögös, kemény és határozott, kész kémfilm pereg le közben a belső mozimban.

Az első és utolsó dal a zenelejátszód listájában

Cím szerinti ABC-be rendeztem, tehát az első Anne-Marie-től a 2002, az utolsó a 5 Seconds of Summertől a Youngblood. (Ez akár a “happy-től a depiig” lista két véglete is lehetne…)

A dal, amit utoljára hallgattál

Ma belebotlottam, kapaszkodjatok meg, a Hallelujah pörgősített változatába, és annak ellenére, hogy nekem sosem jutott volna eszembe ilyen elvetemült ötlet, egészen megtetszett.

Egy dal, amit szívesen énekelsz

Kezdem átérezni, miért is hívják a soul zenét úgy, mint a lelket: a káprázatos fekete énekesnők dalait tudom a legszívbőljövőbben énekelni. Változó, hogy rá bírom-e állítani a hangom a megfelelő szólamokra, de mikor sikerül visszaadnom Rihanna Disturbiájából az “It’s a thief in the night to come and grab you” kezdetű részt, az minden próbálkozást megér.

Egy dal, amit ki nem állhatsz

Nehezen viselem azokat a bárminemű dallamot nélkülöző zajkeverékeket, amiket osztálytársaim korlátlanul képesek üvöltetni, én ellenben pár perc után agyérgörcsöt kapok tőlük.

Egy dal, amit egész nap hallgatni tudnál, és nem unnád meg

Mindig változik, hogy mire vagyok rákattanva, és ismétlem folyamatosan legalább a fejbéli lejátszómban, az igazi kérdés az, hogy a mostani favoritjaimért vajon évek elteltével is ugyanígy fogok-e lelkesedni.

Egy dal, amit szeretsz, de ritkán hallgatsz

Élek-halok a 80-as évek diszkóslágereiért, és fontolgatom, hogy többet kéne belőlük rendszeresen hallgatni, viszont úgy talán elveszne az ünnepélyessége az alkalmaknak, mikor találkozom egyikkel-másikkal.

Egy dal, ami a fejedben ragad, akárhányszor hallod

A suliban előszeretettel játsszuk a Kahoot nevű kvízjátékot, amihez igencsak fülbemászó aláfestést komponáltak, és valóságos szentségtörésnek véljük, ha egy tanár nem kapcsolja be hozzá a hangszórót.

Egy dal a kedvenc filmedből

Bolondulok a musicalekért, és köztük is legfényesebb csillagként a Moulin Rouge ragyog számomra, egy varázslatos, grandiózus história áthangszerelt modern dalokkal. A kedvenc filmes posztomban már áradoztam róla egy sort, ide pedig az Elephant Love Medley-t hoztam el, amiben Nicole Kidman és Ewan McGregor csokorba fogják a legszebb zenés szerelmi vallomásokat.

Egy dal, ami a gyerekkorodra emlékeztet

Sok korszakot idézhetnék itt fel, kezdve az egészen pici koromban hallgatott rigmusoktól, de legszívesebben kiskamaszságomra emlékszem, amikor elkezdett kialakulni a saját ízlésem. A 2006-13 közti időszak terméséhez újra és újra visszahúz a szívem, és néha úgy tűnik, mintha akkoriban csupa felhőtlen élményben lett volna részem.

Egy dal, amiről a szüleid jutnak eszedbe

&

Egy dal, amit valaki énekelt neked

Örömmel jelenthetem ki, hogy a szüleim rengeteget énekeltek/énekelnek nekem, és az általuk hallgatott dalok közül a legtöbbet szívesen hallgatom én is: Madonna, ABBA, Zséda, Kováts Kriszta, Napoleon Boulevard, Ákos, Zorán, Pál Utcai Fiúk, Republic, és megannyi musical-betétdal…

Egy dal, ami egy jó barátodra emlékeztet

Két húgom (akik szerencsére egyben a barátaim is) kedvenceit választottam: egyikük a Maroon 5-ért, másikuk Shawn Mendesért van oda. Az ő munkásságukat összességében én is kedvelem.

Egy dal, ami a szerelmedre emlékeztet

Felix Jaehn két számával jellemezném a helyzetet: vágyom megtapasztalni az érzést, mikor a választottam végre odaadóan szeret (Ain’t Nobody), ám jelenleg a szerelem egy bonyolult rejtvényre hasonlít (Like A Riddle), amiben sosem tudhatom biztosan, mit jelent egy-egy kedves szó vagy lopott pillantás.

Egy dal, ami az exedre emlékeztet

Csalódásaim feldolgozásában nagy segítségemül szolgál Sigrid az ő bájos könnyedségbe csavart szívfájdalmával. A Strangers tökéletesen illik a helyzetekhez, amikor azt hittem, sínen vannak a dolgok, miközben az egészet csak túlgondoltam.

Egy dal, ami az első szerelmedre emlékeztet

Komolyan arra vagytok kíváncsiak, mikor harmadikban a színjátszókörben fülig belehabarodtam a srácba, aki a Bús Piros Vödör szerepében lépett fel?

Egy dal, ami egy olyan barátra emlékeztet, akivel már nem vagytok jóban

Már említett kiskamaszságomban általános iskolai legjobb barátnőm volt cinkosom, aki felől, mióta gimisek lettünk, nem hallottam. Időnként rámtör, mennyire hiányzik, és eltűnődöm, miről beszélnénk, ha összefutnánk. Úgyhogy, azontúl, hogy a közös időnkből származik, elsősorban a címe miatt passzol ide Timbaland és Katy Perry duettje, az If We Ever Meet Again.

Egy dal, ami tavaly nyárra emlékeztet

Álomszerű kikapcsolódás az erkélyen a függőfotelben ringatózva, Zedd és Liam Payne Get Low-jára elképzelni, hogy naplementében suhanok a végtelen autópályán, aztán annál mesésebb, mikor ezt a valóságban is átélhetem.

Egy dal, ami megnyugtat

Megmagyarázhatatlan módon vonzanak a dél-amerikai kultúrák, és teljesen elvarázsol a muzsikájuk. Néhány reggelen kedvetlenül indultam iskolába, aztán a metróaluljáróban elhaladva egy pánsípos mellett valami földöntúli békesség költözött a lelkembe, ami egész nap kitartott. Régi álmom elutazni ezen misztikus dallamok szülőföldjére.

Egy dal, ami reményt ad

Céline Dion klasszikusa maradéktalanul összefoglalja, amire most szükségem van: olyan, mint egy anyuka vagy barátnő, aki mellém ül, a vállamra teszi a kezét, és bátorít, hogy ne görcsöljek annyira rá a vágyaimra, mert ha hiszek bennük, beteljesülnek a maguk idejében.

Egy dal, ami megríkat

Érzékeny lelkemet amúgy is könnyű megérinteni, ám Avicii Waiting For Love-ja különösen mélyre hat. Menthetetlenül potyogni kezdenek tőle a könnyeim, főleg azok után, hogy az előadóját idén elvesztettük.

Egy dal, amitől táncolni támad kedved

Én inkább fülhallgatóban ücsörgős típus vagyok, de a vérpezsdítő nóták, mint a Little Mixtől az Is Your Love Enough?, engem sem hagynak mozdulatlanul.

Egy dal, amire egy barátoddal táncoltatok

Az idei tanévtől a tesiórákon tevékenységek szerint keveredik az évfolyam, így többek közt táncórákon veszek részt, ahol lehetőségem van jófej fiúkkal táncolni. A kedvencem a rumba, amit Beyoncé éterien gyönyörű Halojára szoktunk lejteni.

Nektek melyek életetek meghatározó zenéi? Egyezik az ízlésünk vagy netán gyökeresen eltér? Osszátok meg nyugodtan!

Kedvenc filmek Movie Tag

Némi hezitálás előzte meg, de mára úgy gondolom, az egyik legjobb döntést hoztam meg azzal, hogy a filmek irányába is nyitottam a blogomon. Hétvégi mozi rovatcímen futó rövid mozgókép-véleményeim kisebb-nagyobb megszakításokkal kerültek fel, és ha minden jól megy, még folytatódnak majd. Sőt, az sem kizárt, hogy ha egy alkotás jobban megfog, vagy könyvadaptációt vetek össze az alapművel, egy teljes hosszú posztot szentelek neki. Egyelőre ezzel a rövid kérdéssorral szeretném jobban bemutatni az ízlésemet filmek terén.

Melyik volt az első meghatározó film, amit láttál?

Kisgyerekkorom első tévézésélményei közé tartoznak Disney-mesék (de nem a hercegnősek, inkább állatosak, mint Lilo és Stitch, Micimackó, Dumbó, Némó, Susi és Tekergő), Kisvakond, Kockásfülű nyúl, Vízipók, No, megállj csak!, Szaffi, később Eperke volt a favorit. Élőszereplős filmek közül A muzsika hangját említeném meg, ami számtalanszor ment videokazettáról, és azóta is bolondulok a musicalekért.

Melyik filmet láttad legutóbb?

A Lopott szavakat, aminek témája már rég felkeltette az érdeklődésem. Íróként engem is különösen foglalkoztat, hogy mi visz rá valakit arra, hogy más szerzeményét adja ki a saját neve alatt. Szép, tanulságos, elgondolkodtató film, csak én valahogy nagyobb csavarra számítottam a talált kézirat származása felől, vagy katartikusabb összeomlásra a főhős plágiumának lelepleződése után. A kerettörténet kihagyható lenne, és a befejezés sem kielégítő, de egyszer érdemes megnézni.

Mik a kedvenc filmjeid?

Nálam az első helyen a varázslatos, érzelmes, fülbemászó zenéjű musicalek állnak, köztük a Moulin Rouge (lejjebb még lesz róla szó), A nyomorultak, A legnagyobb showman és Az operaház fantomja, valamint az olyan lenyűgözően vászonra álmodott fantáziavilágok, mint Paddington mackóé és a Legendás állatoké. Emellett bármikor fel tudnak dobni a régi vagy régies stílusú akció-vígjátékok: Kopogd le a fán!, Fantomas-trilógia, Óvakodj a törpétől!, Rózsaszín párduc. A dobogó harmadik fokára kerülhetnek az agyeldobósan csavaros, gyakran sci-fis vagy misztikus elemekkel tarkított thrillerek: Szemfényvesztők, Lopott idő, Eredet, A sziget, Forráskód, Különvélemény, és még sorolhatnám…

Milyen műfajú filmben lennél főszereplő?

Ezt a kérdést kapásból kétféleképpen értelmeztem: egyrészt, hogy milyen filmben alakítanám én a főszerepet, amit ha lehet, kihagynék (akkor már inkább szinkronizálnék, mert a hangommal játszani szeretek), másrészt, hogy hogyan vinnék vászonra az életem. Ebben az esetben egy egyedi hangvételű komédiára tudok gondolni mindennapi megpróbáltatásaimról, amiket humorral és fantáziával igyekszem enyhíteni.

Ki játszana téged egy filmben?

A gyönyörű, tehetséges és bájos Amanda Seyfried, már ha érdemesnek találna rá, hogy a bőrömbe bújjon. Anyu pedig mindig mondja, hogy Gwyneth Paltrow-ra hasonlítok, így talán ő formálná meg a felnőtt énemet egy jövőbe kitekintésben.

Melyik a 3 kedvenc sorozatod?

A sorozatot, mint formátumot nem igazán nekem találták ki, hiába szeretek hétről hétre izgulni a szereplők sorsa felől, azt már kevésbé élvezem, ha végtelenségig nyújtják az eseményeket. Időről időre azért csak magához láncol egy széria, amit ilyenkor cseppet sem szoktam bánni. Az egyik első, amit néhány kihagyással, de nagyjából végignéztem, a Merlin kalandjai volt, egy vérbeli középkori fantasy, tele mágiával, varázslényekkel, ármánnyal és csatározással. Családi kedvenc a Hacktion: Újratöltve is, egy magyar krimi, ami világviszonylatban is megállná a helyét. Az első részek még kicsit döcögősen és kiszámíthatóan alakultak, ám a rendőrök egymással viccelődése ekkor is szórakoztatott. Kár, hogy csak az utolsó évadra lendültek bele igazán az írók, nagyon örülnék folytatásnak. A legújabb szívszerelmem mi más is lenne, mint A Durrell család kalandjainak legújabb megfilmesítése. Igazi kedélyjavító utazás a napsütéses Korfura, ami az alapanyagot ugyan szabadosan kezeli, de az imádnivalóan bohókás família mentalitását tökéletesen megőrizte.

Mi idegesít legjobban egy filmben?

A legnehezebben a hogy úgy mondjam, fölösleges jeleneteket tolerálom, ami alatt főleg az indokolatlan trágárságot vagy brutalitást értem. Nyilván az alkotók szerint mindennek van létjogosultsága a produktumukban, de van egy határ, ahol már képtelenség megérteni, miért találtak fontosnak megmutatni ilyeneket.

Melyik az a film/sorozat, amit sosem fogsz megnézni?

Soha ne mondd, hogy soha, mindenesetre kaszabolós horrorok, tapló vígjátékok és se vége, se hossza szappanoperák kíméljenek!

Melyik színésszel vagy rendezővel találkoznál szívesen?

Akik a szeretett filmjeimen dolgoztak, azok közül bárkivel.

Mi az aktuális kedvenced, amit most láttál, vagy szeretnél megnézni?

Friss, először átélt élmények közül a 2005-ös King Kong az, ami teljesen lenyűgözött. Alapvetően ódzkodom az óriásszörnyes filmektől, mégis úgy éreztem, ezt a mítoszt illene megismernem, és meglepően kellemes csalódásban volt részem. A félelmet keltő, de tiszteletreméltó és érző szívű gorilla legendája igazi kalandfilm a szó legnemesebb értelmében, grandiózus látványvilág és kiválóan felépített forgatókönyv jellemzi. Ugyan a többi verzióval nem tudom összehasonlítani, mindenképpen ajánlom azoknak, akik nehezen tudják eldönteni, melyik feldolgozását tekintsék meg az ikonnak.

Viszont ami leginkább örömmel tölt el, hogy egy ideje szerettem volna újra megnézni a csodálatos Moulin Rouge-t, és múlt héten végre sor került rá. Körülbelül 8-10 évesen láttam először, és már akkor is elvarázsolt, minden harsánysága és megdöbbentő eleme ellenére. Egyszerre klasszikus és modern darab, egy régimódi szerelmi történet formabontóan újabb zenékkel tálalva, mindez szemgyönyörködtető körítésben. Biztosan beülök majd még néhány estére a híres párizsi mulatóba, hogy újra és újra megnevettessen és megríkasson.

Hogy miket szeretnék megnézni, abból szép hosszú lista kerekedne, aminek részletezésébe inkább nem kezdek most bele. Könyvadaptációk közül mindenesetre tervben van a Nap nap után, a legújabb Gyilkosság az Orient Expresszen és a Budapest Noir.

Szuper filmeket kívánok mindenkinek a nyárra!

Vakáció Book Tag

Végre beköszöntött a szünidő, ami már igazán kiérdemelődött egy megpróbáltatásokkal teli, amellett végigblogolt tanév után. A posztolást természetesen a nyárra sem szakítom meg, sőt remélem, még aktívabb is tudok lenni, beleszámítva, hogy számos más tevékenységre is szeretnék több időt szánni. Holnap ráadásul ünnepelünk: ha az emlékezetem nem csal, pontosan egy éve, 2016. 07. 01-én nyitotta meg kapuit a Süntüske, és azóta is menetel előre.

Mára azonban kénytelenek lesztek beérni egy vakáció témára felhúzott kérdőívvel, amiről először is azt kell tudni, hogy már télen birizgálni kezdte a fantáziámat, de csak nem szomorítottam volna olvasóimat februárban egy nyári bejegyzéssel, másodszor pedig kívánom, hogy mindenki kedvét meghozza a nyaraláshoz, még ha, mikor ezeket a sorokat írom, éppen esőre áll is az idő.

 

Másmilyen hangulatú könyveket olvasol nyáron, mint az év többi szakában?

Nem mondhatnám, azt olvasom, ami épp a kezembe kerül. Tény, hogy ilyenkor szomjazom a könnyedebb történeteket, valamint az is, hogy ilyenkor adódik a legtöbb lehetőségem könyvvásárlásra, míg az év többi szakában inkább abból kell gazdálkodnom, amit otthon találok.

 

Melyik könyvszereplővel nyaralnál szívesen együtt?

Hatalmas örömömre szolgálna, ha a Durrell család meginvitálna korfui villájukba, visszarepítve a ’30-as évekbe, hogy a mama két főztje közt Larry-vel vitatkozzak irodalomról, nevetve figyeljem Leslie akcióit, fiúügyeket tárgyaljak ki Margot-val, állatokat hajkurásszak Gerry-vel, és egyáltalán élvezzem a lelassult életmódot.

 

Egy nyári hangulatú könyvborító?

Kicsit borongós ugyan, mégis a csodás Görögországot ábrázolja, megbolondítva némi misztikummal, és eszembe juttatva várakozással teli autóutakat hegyen-völgyön át.

 

Egy könyv, aminek a címében szerepel a vakáció kifejezés?

Oké, a könyv címe valójában Hajónapló, de akkor is Szeleburdi vakáció!

 

Képzeld el, hogy a tengerparton ülsz, csodás az idő. Mit olvasol éppen?

Valószínűleg rejtvényt fejtek, vagy a legfrissebb Nők Lapját böngészem, amit még a határ előtt szereztem be egy benzinkúton.

 

Egy kék színű borító – ég, tenger?

Egy sárga színű borító – homok, nap?

Legyen a Fantázia Birodalmának Hercegnői közül a Korallok és a Sivatag hercegnője, így két legyet ütök egy csapásra.

 

Kivel mennél el egy pörgős hawaii bulira?

Mondjuk Cristinával a Gonosz fortélyokból. Tüzes, forróvérű mexikói lány, aki egyben kiváló harcos és megértő barátnő – élmény lenne az ő társaságában részt venni egy vérpezsdítő táncesten.

 

Egy dal, amiről a vakáció jut eszedbe?

Először is, ez miért tartozik egy book tagbe? Eltekintve a formai követelményektől, sok klasszikus nyári sláger jut az eszembe, de nem szeretnék sablonos lenni, így inkább egy vicces sztorit osztok meg. Kezdetben a Real McCoytól a Love and Devotiont következetesen Love in the Oceannek értettem a rádióban, aztán csodálkoztam, hogy így nem találom meg a szövegét… Mostanra, miután ráeszméltem a tévedésemre, is azt vallom, hogy ha szövegében annyira nem is, hangulatában még mindig elmegy egy könnyed stranddalnak.

 

Hány könyvet tervezel elolvasni a vakáció alatt?

Lesz, ahogy lesz, de legalább tízet mindenképp szeretnék.

 

Jó pihenést kívánok mindenkinek a nyárra!